2013. február 27., szerda

Regő háromésfél

Elkéstem megint, na nem mintha bárki elvárná: én várom el magamtól, hogy a különféle évfordulókhoz kapcsolódó bejegyzések azon a napon legyenek, amihez kapcsolódnak. Regő hétfőn volt három és fél éves, ma meg már szerda van, de remélem, ha húsz év múlva létezik még blogolás és olvassa, megbocsát majd nekem :)
Kezdjük nála is a méretekkel, őt is megmérettem, amikor Csongort vittem a védőnőhöz: 15 kiló és 98 centi, picit még mindig alacsonyabb az átlagnál, de már csak éppenhogy. Sokat nőtt, néztem is a napokban, milyen nyúlánk lett, de az arca még mindig olyan kis pufók babás.
Az utóbbi időben sokat lágyult, talán lassan kifelé tartunk a dacos időszakból. Persze van azért, de sokkal kezelhetőbb az egész gyerek, néha egészen meglepődöm, hogy valamit, amire máskor hisztiben szokott kitörni, most simán megcsinál. Érzem, ahogy egyre érik, okosodik. De a dacolást is olyan aranyosan csinálja ám, hogy nem lehet igazán haragudni rá. Az oviban is eleven, sokszor mondják, hogy pukkancs, én meg bólogatok nagyokat, bizony, ezt otthon is csinálja... Nem gondolom különösebben nagy problémának, majd alakul, kinövi, csiszolódik.
Az ovis tornán tegnap megdicsérték, hogy mennyit ügyesedett, kitartóbb lett, már majdnem végigcsinálja a 45 perces foglalkozást. Nem elvárás tőle még, hogy végigcsinálja, de amikor elkalandozik, akkor szokták kicsit biztatni, hátha kedvet kap még, és már egyre kevesebb biztatással is megy. Ezek mind mozgásos játékok, nagyon tetszett, amikor a múltkor láttam egy foglalkozást. 
Miket szeret? Az állatmánia nem múlik, ennek nagyon örülök, még mindig kedvencek a valódi állatok és a műanyag állatfigurák. Bárhol és bármilyen messziről kiszúr egy-egy állatot séta közben vagy ismeretlen helyen, és már most nyüstöl, hogy menjünk állatkertbe - megyünk is majd a tavasszal! Sok állatnevet ismer pontosan, és az állatos meséket kéri legtöbbször. Mellé becsatlakoztak a dinoszauruszok, ebből is van néhány figura és Marci két könyve, de főleg ő maga szokott dinoszaurusz lenni. Ezeken kívül még a járművek érdeklik egyre jobban, főleg a munkagépek, kukásautó, busz, vonat... A kedvenc játékai természetesen az állatai, a duplo vagy más kocka, amiből építhetünk - legtöbbször az állatoknak házat, kertet, állatóvodát, de néha hajót vagy repülőt is. Szeret még vonatozni, kirakózni, gyöngyöt fűzni, újabban felfedezte a játszószőnyeg ábráit, és autózik rajta. Újabban sokat főz igazi edényekkel vagy a kádban kis műanyag poharakkal.

A rajzolással kapcsolatos lelkesedéséből most egy kicsit vesztett, nem szerepel annyira napi szinten a téma, de szem előtt vannak a papírok, ceruzák, és sokszor kéri, hogy én rajzoljak neki, illetve a színezős, feladatmegoldós füzeteket is szereti. Szívesen vág, az oviban ügyes kis alkotásokat készít.
A beszéde is szépen fejlődik, tisztul, de azért még van minek alakulnia. Nem tiszta még az s, cs, az ó-ő, az ú-ű közti különbség, és nincs egyelőre r hang. De gyakran észreveszem, hogy jé, ezt vagy azt már milyen szépen mondja, pedig korábban még nem. Néha mi beszélünk Péterrel az ő régi nyelvén, egy-egy kedves babaszava megmaradt, ő meg ránk szól, legutóbb is kijavított, hogy az nem mevve, hanem meDve :) Az ovis torna ezen is biztosan sokat fog javítani. 

Az evése az, ami nem javul, én nem izgatom magam rajta, amíg ő egészséges és szépen fejlődik. Majd bevesz több dolgot a repertoárjába... Szíve szerint szénhidráton élne, tésztát enne tésztával. Az oviban találtak hozzá egy kulcsot: azt mondják neki, hogy meg fogják etetni, mint én Csongort, na ez aztán nagyon ciki a többi ovis előtt, úgyhogy erre gyorsan lapátolni kezd, és így evett már mindenféle levest meg főzeléket. Kipróbáltam, itthon ez nem működik, előttünk nem ciki. Viszont nagyon érdeklik most már a számok is, mindent megszámol, és most már négyévesnek mondja magát, tehát én azt kérem, egyen négy kanállal a levesből is, mielőtt húst vagy tésztát kap. Aztán ha ez annyi, hogy éppen csak lenyalogatja a bemártott kanalat, akkor annyi. Ha viszont egyáltalán nem fűlik a foga az ebédhez, akkor nem kap mást, majd eszik a legközelebbi étkezésnél. A reggelik, vacsorák nem okoznak gondot, a mézes, lekváros kifliket szereti, sajtot, sonkát a melegszendvicsben eszi meg, néha kér joghurtot, szereti a tojást és a halat. 
A keze is ügyesedik, és sokkal türelmesebb, mint Marci volt, szívesen gombolgat például. Tud öltözni is, csak nem szeret :) ha biztatom, szinte minden ruhadarabot ügyesen fel- és levesz, de szívesebben veszi, ha segítünk. A futóbiciklivel száguld, jó, hogy megint lehet használni, így gyorsabb az út az oviba. Nyáron pedig lehet, hogy eljön a pedálos bicikli ideje.
Megmelengeti a szívemet, ahogy írok róla, és végiggondolom, hogy milyen. Mert a fő jellemzője az, hogy aranyos. Minden hangosságával, dacával együtt édes, bájos, okos, imádnivaló. Jó néha így végiggondolni, mert a napi rutinban az ember hajlamos csak a kisördögöt látni :)

Nincsenek megjegyzések: