2012. november 18., vasárnap

Energia

Fogalmam sincs, honnan, de időnként megszáll az energia és a türelem. Nem is veszem észre, csak már este nézek vissza, hogy jé, mennyi mindent csináltam.
Tegnap például azzal kezdtem, hogy lefutottam hat kilométert. Na persze csak miután mindenki felkelt, felöltözött, reggelizett, Csongort lefektettem, Regőt a mamára bíztam, Marci jött velem biciklivel. Átfutottunk a szomszéd faluba, ott tettünk egy kisebb kört, és másik útvonalon vissza. Tetszett, ettől, hogy már másik településen futottam, még hosszabbnak tűnt, mint hat kilométer :)
Itthon sorban lezuhanyoztunk, én is reggeliztem, aztán főztem egy zöldbablevest a szilvás gombóc mellé. Marci és Regő kivételesen egész jól eljátszottak, Csongor még aludt. Úgyhogy kedvem támadt sütni egy sütit is, miért ne, ráadásul a kókuszos csiga jutott eszembe, amit gyúrni kell, úgyhogy Marcinak külön öröm. Ügyesen meggyúrta, Regővel volt némi veszekedés, hogy pontosan ki mikor mit csináljon, de végül meglett tészta is, krém is, mindenki nyújtotta, én tekertem, szeleteltem, a sütő sütött. Közben felébredt Csongor, ő is kijött közénk, megetettem. Amíg sült a süti, mi is megebédeltünk, aztán Regőkének mese, alvás, Csongorral még eljátszottunk egy ideig, körülbelül háromszor elmosogattam, kivettem a sütiket, aztán eljött a pillanat, amit várva vártam: a pihenőóra, amit Marci ígért. Igaz, hogy az elején még önműködő voltam, tehát például magamnak főztem és tálaltam fel a kávét, de utána csak leültem a kanapéra, olvastam, kötöttem, és Marci azt mondta, bármi kell, szóljak neki. Kaptam teát és később egy takarót, a végén kicsit el is szundítottam. Csak pár percet, mert bár Csongornak is aludnia kellett volna, most mégsem tette, és a kurjongatására fel is riadtam, de így is nagyon jó volt. Talán ebből az órából jött az energia.
Felpakoltam Marcit és Csongort - Regő még aludt - és elmentünk vásárolni a városba. Regőkét kicsit sajnáltam, hogy ő marad ki mindenből délelőtt is, délután is, de hazaértünk, mire felébredt, szóval észre se vette. Amikor felébredt, elővettük a múltkoriban készített gyurmát, a lisztet és a sütikiszúrókat, és a gyerekek készíttetek pár karácsonyfadíszt, amit kiszárítottunk a sütőben, én meg nekiláttam rántott húst sütni, párolt rizst és zöldségköretet főzni másnapra. Azért azt el tudjátok képzelni, hogy a három gyerek segédletével végzett gyurmázás és panírozás után hogy nézett ki a konyha... szóval azt is rendbe raktam, még egy halom mosogatnivalót lebirkóztam, közben fürdővizet készítettem, Marcival rendbe tettük a gyerekszobát is, felporszívóztam, akkor Csongor már ágyban volt, közben valamikor vacsorázott és szopizott is. Vacsora, fürdés, zuhany Marcinak és Regőnek is, mese... azt hiszem, nem hagytam ki semmit. 
A tegnap esti taktikánk az volt, hogy nem küldjük aludni mese után a fiúkat, hadd maradjanak kint, hétvége van, majd meglátjuk, mi sül ki belőle. Marci kilencig olvasott, Regő pörgött, mi közben tettük a dolgunkat, ettünk, pakolásztunk, nyolcvanadszor is elmosogattam. Marci kilenckor magától elment aludni, én is bementem a hálóba egy könyvvel és egy kötéssel, mire Regő is szépen elment lefeküdni. Amikor az apja végzett a zuhanyozással, akkor azért kimászkált, de amikor végül bekísértem és betakartam, onnantól aludt. És Csongort se verte fel senki a kiabálással, veszekedéssel, mert olyan nem volt. Lehet, hogy egyszerűen csak kilenckor kéne lefeküdniük...?

Nincsenek megjegyzések: